Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Jótékonyság

2009.07.29

Naponta jelennek meg újsághirdetések, állítanak meg az utcán önkéntesek és még a lakásomba is becsöngetnek, hogy adakozzak valamilyen nemes célra.

 

Azok, akik a szocializmus idején nőttek fel, nem nagyon értették, hogy miért kérnek pénzt olyan célokra, amelyek régen a közös kasszából lettek finanszírozva. A kérelmek többsége olyan, amelyet emberek megsegítésére, rászorultságuk enyhítésére fordítanak, de a kulturális rendezvények szervezésére is alakult társaság. Minden vallás képviselője is beállt ebbe a sorba, mert a legtöbb kérdést ők sem kerülik el és mindegyiknek van valamilyen megoldási javaslata.

Az adományozó

Az adományozó a legtöbb esetben természetes személy, aki a jövedelméből juttat pénzt egy általa jónak látott célra. Ezt két módon teheti meg:

Az adója 1 %-át törvényesen felajánlhatja egy bejegyzett társaságnak (alapítványnak), amely azt törvényesen felhasználhatja az általa deklarált célra.

Az adózott jövedelméből, ami a zsebében maradt, csekken befizethet akkora összeget, amelyet elbír a költségvetése. Megvehet mindenféle apróságot, amely a segített szervezetre emlékezteti.

Egyre divatosabbá vált az a jótékonykodás, amikor egy "celeb" meggyőz néhány híres embert, hogy asszisztáljon neki a jótékonysági gála, bál vagy majális lebonyolításánál. Hasonlóképpen nagyobb összegeket adományoznak és természetesen nagyobb publicitást kapnak azok a cégek, amelyek segítenek valamilyen égetően fontos esetben.

A segélyezett

Egyre többször látunk szívszorongató riportokat beteg gyermekekről, akiknek a felgyógyulásához hatalmas összegek kellenének, de a család nem tudja előteremteni a pénzt. Ezek az összegek 3 milliótól 20 millióig borzolják az emberek idegeit, mert mindenki tudja, hogy ennyi pénzt összekaparni bérből és fizetésből nagyon nehéz.

Lehet látni a TV-ben riportokat arról, hogy meghalt egy beteg egy kórházban, mert az életmentő berendezés öreg, elavult volt, karbantartására nem volt pénz, pedig a beteg élete megmenthető lett volna! Az összegek valamivel magasabbak, de a kórház költségvetésének csak kis hányada. Innen kezdve sajnos már napi politikai üggyé válik a téma, mert ezt minden valamirevaló párt fel is használja.

És vannak olyan segélyezettek, akikről nem hallunk! Ők azok, akik az adományozók pénzéből valamit kapnak, de ebből nem lehet és nem érdemes riportokat készíteni. Különben is egy-egy riport költsége összemérhető a kiharcolt segély összegével, mert a mai "celeb"-ek rövid tündöklését csak igen magas gázsival lehet megvásárolni.

A kezelők

A kezelők általában alapítványok, amelyet egy kuratórium vezet, de van egy valaki, aki a tényleges hatalmat gyakorolja a befolyt pénz felett. Biztos, hogy a fő célra is jut pénz, mert a presztizst fenn kell tartani. A törvény nem tudja meghatározni, hogy a bevételük milyen nagyságú részét lennének kötelesek a fő tevékenységükre fordítani, ezért a pénz egy részét az alapítvány vagyonának növelésére fordítják. Nem egyedi példa, hogy egy alapítvány székhelye olyan erőd-épületben van, ahol a legmodernebb biztonsági rendszer védi a házban bennlakó kuratóriumi vezetőt.

És itt kezdtem el azon gondolkodni, hogy milyen jó volna egy "Segítsetek Engem!" alapítványt grundolni, amelynek én lennék a segélyezettje és a kezelője is.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.